A közúti szállítás során a belföldi és nemzetközi fuvarozás jellegéből és a vevői igényekből  fakadóan elkülönül egymástól.

A belföldi fuvarozás tekintetében beszélhetünk, távolsági, körzeti és helyi, vagy városi áruszállításról, ahol a szállítási távolság kis (> 50kilométer) vagy középtávú (> 300 kilométer) és a kiszolgáló gépjárművek fajtája változékonyabb (emelőhátfalas, önrakodó, billenőplatós, bútorszállító), mint a nemzetközi forgalomban használtak.

A nemzetközi forgalomban részvevő gépjárművek csoportja szűkösebb, javarészt 24 tonnás nyerges szerelvények (90 m3), mega szerelvények (100 m3) vagy tandemek (120 m3) szállítják országok között a megbízók áruját.

Az EU 96/53/EK irányelve szerint a teljes gépjármű szerelvény nem lehet hosszabb, mint 16,5 méter nyerges szerelvény esetén vagy 18,75 méter teherautó és pótkocsi tekintetében és össztömegük nem haladhatja meg a 40 tonnát. A megengedett legnagyobb járműszélesség 2,55 méter, legnagyobb magasság pedig 4 méter, minden ezen túlnyúló szerelvény túl méretesnek minősül és különleges eljárásokra kötelezett ( útvonalengedély, kísérőautó, stb).
További megszorítás, mely a 1980-as, 1990-es évek felsokasodó közúti balesetek miatt lépett érvénybe, hogy a gépjármű vezetőknek el kell számolniuk a vezetési idejükkel.

A közúti árufuvarozás, minden megkötöttség ellenére az árufuvarozás olyan szegmentuma, ahol stabilan az áruszállítási piac mintegy 70 százalékát képviseli az Európai Unió 15 tagországában, az 1990-es évektől. (Magyarországon ez az arány 1980-ban még 27 százalék volt a közút és 57 százalék a vasút aránya az áruszállítási piacon, ami 2005-re 60 százalék közút és 21 százalék vasút lett.)

Javasoljuk a közúti áruszállítást, ha

Nem javasoljuk az közúti szállítást ha,